Portal de Periódicos da CAPES

The geolinguistics of English as an academic lingua franca: citation practices across English‐medium national and English‐medium international journals

2010; Wiley; Volume: 20; Issue: 1 Linguagem: Húngaro

10.1111/j.1473-4192.2009.00233.x

1473-4192

Theresa Lillis, Ann Hewings, Dimitra Vladimirou, Mary Jane Curry,

Linguistics and Discourse Analysis

To explore how the global status of English influences knowledge production and circulation, this paper focuses on citations in English‐medium national and English‐medium international journal articles. Drawing on text, ethnographic, and corpus data from a longitudinal study in four national contexts, we argue that citation practices vary significantly along geolinguistic lines – that is, in terms of who gets cited, where and by whom – and that such differences are highly consequential. We argue that multilingual scholars face particularly difficult decisions which can in part be understood as a tension between the politics of knowledge building and knowledge measuring . We conclude by calling for greater recognition of this tension in discussions about English as an academic lingua franca and in Anglophone centre gatekeeping practices. A dolgozat országos és nemzetközi tudományos szakfolyóiratok hivatkozási gyakorlatát elemzi, és azt vizsgálja, hogyan befolyásolja az angol nyelv globális státusza a tudományos ismeretalkotás és ismeretközlés folyamatát. Négy különböző országban végeztünk longitudinális kutatást, és szövegelemzéssel, valamint etnográfiai és korpuszalapú módszerekkel nyert adatainkból megállapítottuk: a hivatkozás gyakorlata nagymértékben függ geolingvisztikai tényezőktől, vagyis az, hogy mely szerzők, mely országokban, kikre hivatkoznak, igen eltérő lehet, és ezek az eltérések jelentős következményekkel járnak. Ebből számunkra kitűnik, hogy a több nyelven publikáló kutatóknak különösen nehéz döntésekkel kell szembesülniük, melyek egyik forrása az a feszültség, amely a tudománypolitika ismeretépítést és ismeretértékelést szolgáló irányelvei között húzódik. Dolgozatunk következtetésében rámutatunk, hogy ennek a feszültségnek több figyelmet kellene kapnia az angol, mint tudományos közvetítő nyelv szerepéről szóló elemzésekben, valamint az angol nyelvű publikációs központok szerzőkkel szemben támasztott követelményrendszerében és szelekciós gyakorlatában.